Intró

"Hello, world!" Helló, világ!

Programnyelvek online kézikönyveiben általában ez a #1 feladat, melynek sikeres teljesítése esetén gratulálnak az újoncnak (az informatika hajnalán ez a penzum még az "a" karakter kinyomtatása volt, melyről Douglas Adams szellemes dolgokat ír egyik könyvében).
Miután teljesítettem a kötelezőt első blogomban, nem is szaporítom a szót, hanem nekilátok annak, amiért tkp. létrehoztam, azaz néhány cikk bemásolásának. Ezt a blogot ui. amolyan háttérnek szánom készülő flash alapú honlapomhoz - két okból is (persze attól még önállóan is használható!). Az egyik ok, hogy bár a flash nagyon csecse, de köztudottan zabálja memóriát, s hosszabb szövegeknél hamar kiakad. A másik a minden magyar netezőt üldöző ékezet-probléma. Tkp. röhejes, hogy ma, amikor már jócskán benne gázolunk a XXI. században, ez a gond (ill. általában a karakterkészlet/betűtípus kérdéskör) még nincs megoldva, sőt, ahogy egy mai fizikus megjegyezte, nagyobb a dzsumbuj, mint az elemi részecskék világában (pedig az sem semmi!). A hosszú ű-kkel vagy í-kkel küszködve eszembe jut Bismarck mondása: nem ismerek nagyobb sorscsapást, mint kis nép fiának lenni...
Na de félre az örökletes magyar pesszimizmussal! Csülökre fel, töltsük fel az első cikket! Addig is
bye-bye, nyájas Olvasó!

P.S. Mindazonáltal ha nem jön össze a dolog, lehet, hogy ez az első blog egyben az utolsó is lesz!
Végül még egy próba: feltöltök ide egy videót, amit az unokáim (a legidősebb 8 éves!) alkottak az általam is használt flash editorral. A címe:

Animációk közgyűlése